Nem vagyok nagy levesrajongó, de ha beköszönt a hideg idő ez azonnal megváltozik. Az egyik kedvenc levesem a frankfurti leves. Amennyire nem rajongtam gyerekkoromban a kelkáposztáért, most annyira szeretem és képes lennék szinte minden nap enni belőle. Egy baj van csak... Jelenleg Hollandiában élek és itt nem örvend akkora népszerűségnek, mint nálunk Magyarországon. Így amikor véletlenül találok a piacon azonnal veszek egy pár fejet, és amit biztosan mindig készítek belőle, az a vegán-barát frankfurti leves...Persze biztosan lesznek akik szerint ez nem is igazi frankfurti leves, mert nem piros, vagy valamiből több illetve kevesebb van benne. De ettől függetlenül csak ajánlani tudom, még a kétkedőknek is.

Hozzávalók:

• 1 kisebb fej kelkáposzta
• 1 db hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 db fehér répa
• 3 db sárgarépa
• 2 db közepes méretű burgonya 
• 200 ml szójatejszín ( lehet zabtejszín is)
• 1-2 kisebb babérlevél
• majoránna 
• kömény
• vegamix (ez a sómentes vegeta)
• só, bors

Elkészítés:

A kelkáposztát felszeleteljük. Én általában nagyobb kockákra vágom , de lehet csíkokra is, mindenki döntse el maga. Majd bő vízben jól átmosom. Kevés olajon megdinsztelem a finomra aprított vöröshagymát, és a fokhagymát. Amikor üvegesre párolódott hozzáadom a kockákra vágott zöldségeket is, majd tovább párolom. Fűszerezem sóval, borssal, köménnyel, vegamix-szel és mehet bele a babérlevél is. Ezután adom csak hozzá a kelkáposztát és körülbelül egy bögrényi vizet, Kevergetem kicsit, majd amikor a káposzta elkezd fonnyadni felöntöm az egészet annyi vízzel amennyi ellepi, valamint megszórom a majoránnával. Ekkor javaslom kóstoljátok meg, és bátran fűszerezzetek utána, mert a sok víz és a krumpli is vesz majd el a sósságából, fűszerességéből. Ha ezzel megvagyok, nincs más dolgom, mint megvárni amíg a zöldségek és a káposzta is megpuhul. A végén pedig folyamatos kevergetés mellett beleöntöm a növényi tejszínt. Kicsit még jól összeforralom, majd újra kóstolás következik, ha szükséges még fűszerezzük. Tálalás előtt piríthattok hozzá szójavirslit, bár személy szerint nekem nem hiányzik belőle, mert anélkül is elég ízletes.

A kelkáposztát már több mint ezer éve termesztik Európában. Biológiai tulajdonságai közül elsősorban hidegtűrése különbözteti meg a fejes káposztától. Táplálkozási jelentőségét vizsgálva is bebizonyosodott, hogy több C-vitamint, vasat, karotint és meszet tartalmaz, mint a sima fejes káposzta. Magas kalciumtartalmának köszönhetően csonterősítő hatása van. A kelkáposztában előforduló kálium a kalciummal együtt szabályozza a vérnyomást valamint jótékonyan hat a szívizom működésére. Nagy mennyiségű béta-karotin tartalma elősegíti az immunrendszer működését és ezzel együtt az egész szervezet védelmét.

Jó étvágyat hozzá!!